Dundika blogja

A családunkban az a jellemző, hogy korán vállalnak gyermeket, például a húgom is 19 évesen szült és én a 25 évesen már-már „túlkorosnak” számítok.  Ma már sokkal nyugodtabb az életstílusom, szinte alig megyek szórakozni, a legtöbb estémet otthon töltöm, és letelepedtem véglegesen Pécsen, és igazi otthont tudtam kialakítani a párommal. Mostanában én is úgy érzem, hogy felkészültem arra, hogy gyermeket vállaljak, és a férjem Laci is szeretne már utódot. Édesanyám már nagyon régóta várja az unokát, és azt kívánja, hogy nagyon sok kisgyerek vegye körül.

Nem próbálkozunk olyan régóta, de mégis elmentem egy nőgyógyászhoz, hogy megnyugtasson, minden rendben van, és csak türelmesen kell várnunk, hogy a baba megfoganjon! Hál’ istennek, így is volt! Tehát a babaprojekt továbbra is napirenden van, csak dolgozni kell még rajta! :-)